Etikai és fegyelmi bizottság

Etikai és fegyelmi bizottság szabályzata

1. Általános rendelkezések

• A Romániai Magyar Cserkészszövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága (továbbiakban EFB) a Közgyűlés által megválasztott, feddhetetlen életű cserkészvezetőkből álló bizottság, melynek célja az RMCSSZ keretén belül biztosítani a magyar cserkészeszmény, a “Krisztusibb ember, magyarabb magyar” megélésének tisztaságát, ahogyan a Szervezeti és Működési Szabályzat fogalmazza meg.
• Az EFB, mint tanácsadó testületnek célja, hogy segítse úgy a Szövetség vezetőségét, mind tagjait a cserkészeszmény megélésében, és megoldást keressen a felmerülő nézeteltérésekre és szabálytalanságokra.
• A cserkészfegyelem azt jelenti, hogy a fogadalmat tett cserkész mindenkor és mindenhol megtartja a cserkész-fogadalmát. A fegyelmi rendelkezések célja a cserkészet tisztaságának biztosítása, a cserkészfogadalom megtartásának elősegítése, valamint ezek megsértése esetén a megfelelő intézkedések és büntetések alkalmazása.
• A fegyelmi intézkedéseknek két formája van: a fegyelmi büntetés és a fegyelmi eljárás.
• A fegyelmi büntetéseket az illetékes fegyelmi szerv határozat formájában adja ki az egyes vétségek elkövetéséről való értesüléskor. A fegyelmi büntetések lehetnek gyógyító, nevelő, jóvá tevő jellegűek, valamint óvintézkedések. Ez utóbbiak a vétség elkövetésének megelőzését szolgálják.
• A fegyelmi eljárás megindítása akkor kezdeményezhető, ha a fegyelmi szerv megállapította, hogy sem testvéri figyelmeztetés, sem dorgálás, sem más módon nem lehet a kialakult helyzetet helyrehozni, az igazságosságot helyreállítani és a tettest megjavítani.
• Senki sem tekinthető addig vétkesnek, amíg az illetékes fegyelmi hatóság azt jogerősen ki nem nyilvánítja.
• A fegyelmi eljárás során biztosítani kell mindenkinek a védelemhez való jogot. Így az eljárás alá vont cserkész védelmére bárkit felkérhet, vele szabadon értekezhet.

2. A fegyelmi szervek és hatáskörük

2.1. Elsőfokú fegyelmi szervek

• A cserkészcsapatok szintjén az elsőfokú fegyelmi szerv a csapatvezető, akinek kötelessége és joga minden olyan fegyelmi ügyben eljárni, amit a jelen szabályzat nem utal magasabb szerv elé.
• A csapatvezető a fegyelmi hatásköre alá tartozó cserkészek fegyelmi ügyeit nyomban, szóban lefolytatott, rövid eljárás keretében intézi. Ajánlott, ha döntését írásba foglalja annak bizonyíthatósága miatt.
• Szükség esetén a körzet Körzeti Fegyelmi Bizottságot hozhat létre. A Körzeti Fegyelmi Bizottság illetékességébe tartoznak a körzetben lévő csapatvezetők, öregcserkészek, a körzet csapataiban működő segédvezetők és vezetők.
• A körzet elnöksége, etikai és fegyelmi bizottsága, a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben az EFB jár el.

2.2. Másodfokú fegyelmi szervek

• A Csapatparancsnok által kiszabott fegyelmi büntetések esetén a Körzeti Fegyelmi Bizottsághoz lehet fellebbezni.
• A Körzeti Fegyelmi Bizottság döntéseivel szemben az EFB-hez lehet fordulni.
• Az EFB által megállapított fegyelmi határozatával szemben a Szövetség Közgyűléséhez lehet fordulni.

3. Az etikai és fegyelmi bizottság

Tagjai

• Az EFB tagjai olyan feddhetetlen életű, aktív cserkészvezetők, akiket a Közgyűlés választ meg az alábbi feltételek figyelembevételével:
• legyen 35. életévét betöltött aktív cserkészvezető, minimum 10 év aktív cserkészvezetői tapasztalat és minimum segédvezetői képesítés.
• példa értékű élettel rendelkezzen, mind civil, mind egyházi téren
• ne legyen érdekeltsége semmilyen szinten, és ne legyen tisztsége összeférhetetlen
• Az EFB tagjait a Közgyűlés választja meg 4 éves ciklusokra a fenti feltételek figyelembevételével. A választás az elnökségi ciklusok közepén történik.

Működése és feladata

• Az EFB szerepe elsősorban tükröt tartani a szövetségben cserkészmunkát végző vezetők és egységek (őrs, csapat, körzet, szövetség) felé arról, hogy milyen módon, hogyan végzik a munkájukat.
• Az EFB véleményt nyilvánít: pozitív és elmarasztaló véleményt egyaránt, tehát dicsér, bátorít és kitüntet, ha kimagasló eredményt észlel, de dorgál, és elmarasztal amennyiben helytelennek talál valamit.
• Az EFB első fokon a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben jár el, másodfokon a Körzeti Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntéseiben illetékes.
• Az EFB látja el a Fegyelmi Bizottság feladatát az RMCSSZ Szervezeti és Működési Szabályzat 115-116.§. értelmében. Fegyelmi ügyek esetében levezeti és végig viszi a fegyelmi eljárást.
• Az EFB tanácsadó testületként segíti az egységek munkáját, ennek érdekében 5 tagot és 1 póttagot választ magának. Ajánlás, hogy a tagok között szerepet kapjon mindkét nem és lehetőség szerint a fiatalabb generáció is képviseltesse magát.
• Negyedévenként egyeztet az elnökséggel, és véleményezi a célkitűzéseket és terveket, illetve kiértékeli az addig elvégzett munkájukat.
• A 7000 lej fölötti értéket érintő döntések esetén, amennyiben ezek nincsenek jóváhagyva a hatályos költségvetésben. Ezekről a döntésekről kötelező módon a legközelebbi Közgyűlésen beszámolnak és megtörténik a költségvetés kiigazítása.
• A Szövetség előtt a közvádat a Szövetségi Ügyész képviseli, míg a Körzeti Fegyelmi bizottság előtt a Körzeti Ügyész képviseli, akiknek igazolt cserkészvezetőnek kell lenniük.
• A fegyelmi szerv csak az illetékességi körén belül járhat el érvényesen.

Tagságának megszűnése

• Az EFB tagjainak tagsága megszűnik a következő esetekben:
• automatikusan, ha életállapota ellenkezik a z EB céljaival
• önként, írásban történő lemondással
• megfosztással: fegyelmi úton
• ha bármilyen szinten érdekeltségbe kerül, illetve olyan megbízatást visel, mely összeférhetetlen ezzel a tagsággal
• a mandátum lejártakor
• közgyűlés többségi szavazatával

4. A fegyelmi rendelkezések alanya

• A fegyelmi vétség alanya a Romániai Magyar Cserkészszövetség rendes tagja. A tiszteletbeli és pártoló tagokra nem vonatkoznak e jelen szabályzat rendelkezései.
• A csapatparancsnok fegyelmi hatásköre a csapatában lévő őrsvezetőkre és cserkészekre terjed ki. A 15. életévüket be nem töltött cserkészek, mint vétőképtelenek, csak nevelési intézkedésekkel és módszerekkel fegyelmezhetők, ami nem zárja ki a nem alkalmazkodó és nem alkalmas cserkészek kizárását. Ez azonban nem tekinthető fegyelmi kizárásnak.

5. A fegyelmi vétségek

• Cserkész fegyelmi vétségnek minősül:
• Az RMCSSZ szabályzataiban foglalt rendelkezések súlyos és szándékos megszegése.
• A cserkészfogadalommal és a cserkésztörvényekkel ellentétes magatartás.
• A magyar cserkészet jó hírnevének, tekintélyének rombolása.
• A cserkészszervek nyilvánosságra hozott döntéseinek, határozatainak be nem tartása.
• Mindaz, amit a vétséget elkövető egyházi és civil törvénykönyv is büntetendő cselekménynek nevez meg.
• Egyéb, a cserkészies magatartással ellentétes bármilyen tett vagy mulasztás.

6. A fegyelmi büntetések és alkalmazásuk

• A fegyelmi szervek az elkövetés súlya szerint az alábbi büntető határozatokat hozhatják:
• figyelmeztetés
• megintés/megrovás
• egy tisztség betöltésétől, megbízatástól, cserkészmunka végzésétől, illetve a jogok gyakorlásától meghatározott időre való eltiltás,
• a megbízatástól, tisztségtől való megfosztás
• meghatározott időre, de legfeljebb egy évre való kizárás a csapatból.
• végleges kizárás a csapatból,
• meghatározott időre, de legfeljebb ez évre való kizárás a Szövetség összes csapatából,
• Végleges kizárás a Romániai Magyar Cserkész Szövetségesből.
• A csapatparancsnokok a fenti büntetéseket a 10.. és 11. §. pontok kivételével alkalmazhatják. Nem szabhatják ki a 8. §. Pont szerinti büntetéseket sem olyan cserkészképesítések esetén, amelyeket a Szövetség igazolt. A 7. §. és 9. §. pontok szerinti büntetések esetén tegyenek jelentést a Szövetség Elnökének.
• Fegyelmi büntetést kiróni, fegyelmi eljárást indítani nem szabad, és a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, ha:
• Az elkövető meghalt, vagy kilépett az RMCSSZ-ből,
• A fegyelmi vétsége elkövetésétől számítva 5 esztendő eltelt,
• A nyilvánosságra került fegyelmi vétséggel kapcsolatban a sértett 1 esztendőn belül fegyelmi eljárás megindítását nem kezdeményezte
• A jogerős döntés megszületése előtt a vád képviselője a vádat ejtette.

7. A fegyelmi eljárások

• Fegyelmi eljárást csak súlyos és indokolt esetben kell kezdeményezni, amikor más büntető rendelkezés eredménytelen.
• A fegyelmi eljárás a sértett fél, vagy az ügyész keresetlevele alapján kezdődik, melyben megjelöli a tényállást, az elkövető személyt, az alátámasztó bizonyítékokat, a tanúk nevét és címét.
• A fegyelmi szerv elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a benyújtott kereset tartalma elégtelen az eljárás megkezdéséhez, szólítsa fel a vád képviselőjét hiánypótlásra megfelelő határidő kitűzésével.
• A fegyelmi szerv akár hivatalból, akár kérelemre köteles az eljárás bármely szakaszában megvizsgálni, hogy a feltételezett fegyelmi vétségből eredő erkölcsi és anyagi károk enyhítése céljából előzetesen indokolt-e más büntetések kiszabása a jogerős döntés meghozataláig.
• A fegyelmi tárgyalást az eljárás méltóságát biztosító helyen kell megtartani, ahol biztosított a vád, a védelem és a döntéshozó szerv munkájának zavartalansága. Tárgyalást elhalasztani csak szükség esetén és legfeljebb 15 napra lehetséges. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
• A fegyelmi tárgyalásra szükséges az érintettek szabályszerű megidézése, nevezetesen a vádló (sértett) fél, a vádlott, a tanúk, a védelem. Indokolt távolmaradás esetén a fegyelmi szerv új tárgyalási időpontot tűz ki az idézés szabályainak megtartásával.
• A jelenlét ellenőrzése után a vád, a védelem és az ítélkezés funkcióit ellátó személyeken kívül a tárgyalótermet a megidézettek elhagyják. A teremben a fegyelmi ügyek bizalmasságának biztosítása érdekében hallgatóságként senki sem tartózkodhat.
• A tárgyalás a vádló (sértett, a felperes) fél indítványának előadásával kezdődik, majd az eljárás alá vont (alperes) terjeszti elő kifogásait.
• A tárgyaláson először a vád, majd a védelem ismerteti bizonyítékait. A tanúkat egyesével, egymástól elkülönítve kell kihallgatni.
• A tárgyalás befejezését megelőzően a vád, majd a védelem, végezetül – a szó utolsó jogán – maga az alperes mondhatja el záróbeszédét. Ezt követően a fegyelmi szerv elnöke a tárgyalást bezárja.
• A tárgyalás bezárása után a fegyelmi szerv visszavonul tanácskozásra, ahol zárt ülésen, egyszerű szótöbbséggel hozza meg fegyelmi határozatát. Először a legfiatalabb, majd az idősebbik tag, végezetül az elnök adja le szavazatát.
• A meghozott fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, majd meg kell indokolni. A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni, majd a feleknek elküldeni.
• A fegyelmi határozat értesülésétől számított 15 napon belül a felek fellebbezhetnek a másodfokú szervhez.
• A másodfokú fegyelmi szerv 30 napon belül köteles megvizsgálni az eljárás anyagát, majd kitűzve a tárgyalási időpontot megidézi a szükséges személyeket. A tárgyalás menete megegyezik az elsőfokú eljárás menetével.
• A másodfokú fegyelmi szerv vagy helybenhagyja az elsőfokú szerv határozatát, vagy megváltoztatja azt, és elküldi 8 napon belül az elsőfokú fegyelmi szervnek. Ez a határozat jogerős, további fellebbezésnek helye nincs.
• A jogerős fegyelmi határozat végrehajtása az elsőfokú fegyelmi szerv elnökének hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú fegyelmi szerv köteles gondoskodni a határozat kihirdetéséről, ugyanakkor értesíti az illetékes cserkész-szerveket a fegyelmi határozat betartásához szükséges intézkedések megtételéhez.
• A fegyelmi szervek kötelesek az elmarasztaló jogerős fegyelmi határozat egy példányát a fegyelmi nyilvántartást vezető titkárnak 15 napon belül megküldeni.

Jelen szabályzatot a Közgyűlés 2019. október 12. napján előterjesztette, majd a közgyűlés 21 igen, 1 nem, 0 tartózkodással elfogadta.