A Romániai Magyar Cserkészszövetség Etikai Bizottsága a Közgyűlés által megválasztott, példás életű cserkészvezetőkből áll.
Célja az RMCSSZ keretén belül biztosítani a magyar cserkészeszmény, az “emberebb ember, magyarabb magyar” megélését, megvalósulását, segítse a Szövetség vezetőségét és tagjait tanácsaival, az esetlegesen felmerülő nézeteltérésekre, szabálytalanságokra pedig megoldást keressen.

Boga Ferenc Szatmárnémeti
Borbándi Erika Magyarlapád
Daradics János Déva
Halmágyi Ildikó Marosvásárhely
László András Kolozsvár

Etikai és fegyelmi bizottság szabályzata

1. Általános rendelkezések
  • A Romániai Magyar Cserkészszövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága (továbbiakban EFB) a Közgyűlés által megválasztott, feddhetetlen életű cserkészvezetőkből álló bizottság, melynek célja az RMCSSZ keretén belül biztosítani a magyar cserkészeszmény, a “Krisztusibb ember, magyarabb magyar” megélésének tisztaságát, ahogyan a Szervezeti és Működési Szabályzat fogalmazza meg.
  • Az EFB, mint tanácsadó testületnek célja, hogy segítse úgy a Szövetség vezetőségét, mind tagjait a cserkészeszmény megélésében, és megoldást keressen a felmerülő nézeteltérésekre és szabálytalanságokra.
  • A cserkészfegyelem azt jelenti, hogy a fogadalmat tett cserkész mindenkor és mindenhol megtartja a cserkész-fogadalmát. A fegyelmi rendelkezések célja a cserkészet tisztaságának biztosítása, a cserkészfogadalom megtartásának elősegítése, valamint ezek megsértése esetén a megfelelő intézkedések és büntetések alkalmazása.
  • A fegyelmi intézkedéseknek két formája van: a fegyelmi büntetés és a fegyelmi eljárás.
  • A fegyelmi büntetéseket az illetékes fegyelmi szerv határozat formájában adja ki az egyes vétségek elkövetéséről való értesüléskor. A fegyelmi büntetések lehetnek gyógyító, nevelő, jóvá tevő jellegűek, valamint óvintézkedések. Ez utóbbiak a vétség elkövetésének megelőzését szolgálják.
  • A fegyelmi eljárás megindítása akkor kezdeményezhető, ha a fegyelmi szerv megállapította, hogy sem testvéri figyelmeztetés, sem dorgálás, sem más módon nem lehet a kialakult helyzetet helyrehozni, az igazságosságot helyreállítani és a tettest megjavítani.
  • Senki sem tekinthető addig vétkesnek, amíg az illetékes fegyelmi hatóság azt jogerősen ki nem nyilvánítja.
  • A fegyelmi eljárás során biztosítani kell mindenkinek a védelemhez való jogot. Így az eljárás alá vont cserkész védelmére bárkit felkérhet, vele szabadon értekezhet.
2. A fegyelmi szervek és hatáskörük
2.1. Elsőfokú fegyelmi szervek
  • A cserkészcsapatok szintjén az elsőfokú fegyelmi szerv a csapatvezető, akinek kötelessége és joga minden olyan fegyelmi ügyben eljárni, amit a jelen szabályzat nem utal magasabb szerv elé.
  • A csapatvezető a fegyelmi hatásköre alá tartozó cserkészek fegyelmi ügyeit nyomban, szóban lefolytatott, rövid eljárás keretében intézi. Ajánlott, ha döntését írásba foglalja annak bizonyíthatósága miatt.
  • Szükség esetén a körzet Körzeti Fegyelmi Bizottságot hozhat létre. A Körzeti Fegyelmi Bizottság illetékességébe tartoznak a körzetben lévő csapatvezetők, öregcserkészek, a körzet csapataiban működő segédvezetők és vezetők.
  • A körzet elnöksége, etikai és fegyelmi bizottsága, a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben az EFB jár el.
2.2. Másodfokú fegyelmi szervek
  • A Csapatparancsnok által kiszabott fegyelmi büntetések esetén a Körzeti Fegyelmi Bizottsághoz lehet fellebbezni.
  • A Körzeti Fegyelmi Bizottság döntéseivel szemben az EFB-hez lehet fordulni.
  • Az EFB által megállapított fegyelmi határozatával szemben a Szövetség Közgyűléséhez lehet fordulni.
3. Az etikai és fegyelmi bizottság

Tagjai

  • Az EFB tagjai olyan feddhetetlen életű, aktív cserkészvezetők, akiket a Közgyűlés választ meg az alábbi feltételek figyelembevételével:
  • legyen 35. életévét betöltött aktív cserkészvezető, minimum 10 év aktív cserkészvezetői tapasztalat és minimum segédvezetői képesítés.
  • példa értékű élettel rendelkezzen, mind civil, mind egyházi téren
  • ne legyen érdekeltsége semmilyen szinten, és ne legyen tisztsége összeférhetetlen
  • Az EFB tagjait a Közgyűlés választja meg 4 éves ciklusokra a fenti feltételek figyelembevételével. A választás az elnökségi ciklusok közepén történik.

Működése és feladata

  • Az EFB szerepe elsősorban tükröt tartani a szövetségben cserkészmunkát végző vezetők és egységek (őrs, csapat, körzet, szövetség) felé arról, hogy milyen módon, hogyan végzik a munkájukat.
  • Az EFB véleményt nyilvánít: pozitív és elmarasztaló véleményt egyaránt, tehát dicsér, bátorít és kitüntet, ha kimagasló eredményt észlel, de dorgál, és elmarasztal amennyiben helytelennek talál valamit.
  • Az EFB első fokon a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben jár el, másodfokon a Körzeti Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntéseiben illetékes.
  • Az EFB látja el a Fegyelmi Bizottság feladatát az RMCSSZ Szervezeti és Működési Szabályzat 115-116.§. értelmében. Fegyelmi ügyek esetében levezeti és végig viszi a fegyelmi eljárást.
  • Az EFB tanácsadó testületként segíti az egységek munkáját, ennek érdekében 5 tagot és 1 póttagot választ magának. Ajánlás, hogy a tagok között szerepet kapjon mindkét nem és lehetőség szerint a fiatalabb generáció is képviseltesse magát.
  • Negyedévenként egyeztet az elnökséggel, és véleményezi a célkitűzéseket és terveket, illetve kiértékeli az addig elvégzett munkájukat.
  • A 7000 lej fölötti értéket érintő döntések esetén, amennyiben ezek nincsenek jóváhagyva a hatályos költségvetésben. Ezekről a döntésekről kötelező módon a legközelebbi Közgyűlésen beszámolnak és megtörténik a költségvetés kiigazítása.
  • A Szövetség előtt a közvádat a Szövetségi Ügyész képviseli, míg a Körzeti Fegyelmi bizottság előtt a Körzeti Ügyész képviseli, akiknek igazolt cserkészvezetőnek kell lenniük.
  • A fegyelmi szerv csak az illetékességi körén belül járhat el érvényesen.

Tagságának megszűnése

  • Az EFB tagjainak tagsága megszűnik a következő esetekben:
  • automatikusan, ha életállapota ellenkezik a z EB céljaival
  • önként, írásban történő lemondással
  • megfosztással: fegyelmi úton
  • ha bármilyen szinten érdekeltségbe kerül, illetve olyan megbízatást visel, mely összeférhetetlen ezzel a tagsággal
  • a mandátum lejártakor
  • közgyűlés többségi szavazatával
4. A fegyelmi rendelkezések alanya
  • A fegyelmi vétség alanya a Romániai Magyar Cserkészszövetség rendes tagja. A tiszteletbeli és pártoló tagokra nem vonatkoznak e jelen szabályzat rendelkezései.
  • A csapatparancsnok fegyelmi hatásköre a csapatában lévő őrsvezetőkre és cserkészekre terjed ki. A 15. életévüket be nem töltött cserkészek, mint vétőképtelenek, csak nevelési intézkedésekkel és módszerekkel fegyelmezhetők, ami nem zárja ki a nem alkalmazkodó és nem alkalmas cserkészek kizárását. Ez azonban nem tekinthető fegyelmi kizárásnak.
5. A fegyelmi vétségek
  • Cserkész fegyelmi vétségnek minősül:
  • Az RMCSSZ szabályzataiban foglalt rendelkezések súlyos és szándékos megszegése.
  • A cserkészfogadalommal és a cserkésztörvényekkel ellentétes magatartás.
  • A magyar cserkészet jó hírnevének, tekintélyének rombolása.
  • A cserkészszervek nyilvánosságra hozott döntéseinek, határozatainak be nem tartása.
  • Mindaz, amit a vétséget elkövető egyházi és civil törvénykönyv is büntetendő cselekménynek nevez meg.
  • Egyéb, a cserkészies magatartással ellentétes bármilyen tett vagy mulasztás.
6. A fegyelmi büntetések és alkalmazásuk
  • A fegyelmi szervek az elkövetés súlya szerint az alábbi büntető határozatokat hozhatják:
  • figyelmeztetés
  • megintés/megrovás
  • egy tisztség betöltésétől, megbízatástól, cserkészmunka végzésétől, illetve a jogok gyakorlásától meghatározott időre való eltiltás,
  • a megbízatástól, tisztségtől való megfosztás
  • meghatározott időre, de legfeljebb egy évre való kizárás a csapatból.
  • végleges kizárás a csapatból,
  • meghatározott időre, de legfeljebb ez évre való kizárás a Szövetség összes csapatából,
  • Végleges kizárás a Romániai Magyar Cserkész Szövetségesből.
  • A csapatparancsnokok a fenti büntetéseket a 10.. és 11. §. pontok kivételével alkalmazhatják. Nem szabhatják ki a 8. §. Pont szerinti büntetéseket sem olyan cserkészképesítések esetén, amelyeket a Szövetség igazolt. A 7. §. és 9. §. pontok szerinti büntetések esetén tegyenek jelentést a Szövetség Elnökének.
  • Fegyelmi büntetést kiróni, fegyelmi eljárást indítani nem szabad, és a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, ha:
  • Az elkövető meghalt, vagy kilépett az RMCSSZ-ből,
  • A fegyelmi vétsége elkövetésétől számítva 5 esztendő eltelt,
  • A nyilvánosságra került fegyelmi vétséggel kapcsolatban a sértett 1 esztendőn belül fegyelmi eljárás megindítását nem kezdeményezte
  • A jogerős döntés megszületése előtt a vád képviselője a vádat ejtette.
7. A fegyelmi eljárások
  • Fegyelmi eljárást csak súlyos és indokolt esetben kell kezdeményezni, amikor más büntető rendelkezés eredménytelen.
  • A fegyelmi eljárás a sértett fél, vagy az ügyész keresetlevele alapján kezdődik, melyben megjelöli a tényállást, az elkövető személyt, az alátámasztó bizonyítékokat, a tanúk nevét és címét.
  • A fegyelmi szerv elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a benyújtott kereset tartalma elégtelen az eljárás megkezdéséhez, szólítsa fel a vád képviselőjét hiánypótlásra megfelelő határidő kitűzésével.
  • A fegyelmi szerv akár hivatalból, akár kérelemre köteles az eljárás bármely szakaszában megvizsgálni, hogy a feltételezett fegyelmi vétségből eredő erkölcsi és anyagi károk enyhítése céljából előzetesen indokolt-e más büntetések kiszabása a jogerős döntés meghozataláig.
  • A fegyelmi tárgyalást az eljárás méltóságát biztosító helyen kell megtartani, ahol biztosított a vád, a védelem és a döntéshozó szerv munkájának zavartalansága. Tárgyalást elhalasztani csak szükség esetén és legfeljebb 15 napra lehetséges. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • A fegyelmi tárgyalásra szükséges az érintettek szabályszerű megidézése, nevezetesen a vádló (sértett) fél, a vádlott, a tanúk, a védelem. Indokolt távolmaradás esetén a fegyelmi szerv új tárgyalási időpontot tűz ki az idézés szabályainak megtartásával.
  • A jelenlét ellenőrzése után a vád, a védelem és az ítélkezés funkcióit ellátó személyeken kívül a tárgyalótermet a megidézettek elhagyják. A teremben a fegyelmi ügyek bizalmasságának biztosítása érdekében hallgatóságként senki sem tartózkodhat.
  • A tárgyalás a vádló (sértett, a felperes) fél indítványának előadásával kezdődik, majd az eljárás alá vont (alperes) terjeszti elő kifogásait.
  • A tárgyaláson először a vád, majd a védelem ismerteti bizonyítékait. A tanúkat egyesével, egymástól elkülönítve kell kihallgatni.
  • A tárgyalás befejezését megelőzően a vád, majd a védelem, végezetül – a szó utolsó jogán – maga az alperes mondhatja el záróbeszédét. Ezt követően a fegyelmi szerv elnöke a tárgyalást bezárja.
  • A tárgyalás bezárása után a fegyelmi szerv visszavonul tanácskozásra, ahol zárt ülésen, egyszerű szótöbbséggel hozza meg fegyelmi határozatát. Először a legfiatalabb, majd az idősebbik tag, végezetül az elnök adja le szavazatát.
  • A meghozott fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, majd meg kell indokolni. A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni, majd a feleknek elküldeni.
  • A fegyelmi határozat értesülésétől számított 15 napon belül a felek fellebbezhetnek a másodfokú szervhez.
  • A másodfokú fegyelmi szerv 30 napon belül köteles megvizsgálni az eljárás anyagát, majd kitűzve a tárgyalási időpontot megidézi a szükséges személyeket. A tárgyalás menete megegyezik az elsőfokú eljárás menetével.
  • A másodfokú fegyelmi szerv vagy helybenhagyja az elsőfokú szerv határozatát, vagy megváltoztatja azt, és elküldi 8 napon belül az elsőfokú fegyelmi szervnek. Ez a határozat jogerős, további fellebbezésnek helye nincs.
  • A jogerős fegyelmi határozat végrehajtása az elsőfokú fegyelmi szerv elnökének hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú fegyelmi szerv köteles gondoskodni a határozat kihirdetéséről, ugyanakkor értesíti az illetékes cserkész-szerveket a fegyelmi határozat betartásához szükséges intézkedések megtételéhez.
  • A fegyelmi szervek kötelesek az elmarasztaló jogerős fegyelmi határozat egy példányát a fegyelmi nyilvántartást vezető titkárnak 15 napon belül megküldeni.

Jelen szabályzatot a Közgyűlés 2019. október 12. napján előterjesztette, majd a közgyűlés 21 igen, 1 nem, 0 tartózkodással elfogadta.

Tagok
Boga Ferenc Szatmárnémeti
Borbándi Erika Magyarlapád
Daradics János Déva
Halmágyi Ildikó Marosvásárhely
László András Kolozsvár
Szabályzat

Etikai és fegyelmi bizottság szabályzata

1. Általános rendelkezések
  • A Romániai Magyar Cserkészszövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága (továbbiakban EFB) a Közgyűlés által megválasztott, feddhetetlen életű cserkészvezetőkből álló bizottság, melynek célja az RMCSSZ keretén belül biztosítani a magyar cserkészeszmény, a “Krisztusibb ember, magyarabb magyar” megélésének tisztaságát, ahogyan a Szervezeti és Működési Szabályzat fogalmazza meg.
  • Az EFB, mint tanácsadó testületnek célja, hogy segítse úgy a Szövetség vezetőségét, mind tagjait a cserkészeszmény megélésében, és megoldást keressen a felmerülő nézeteltérésekre és szabálytalanságokra.
  • A cserkészfegyelem azt jelenti, hogy a fogadalmat tett cserkész mindenkor és mindenhol megtartja a cserkész-fogadalmát. A fegyelmi rendelkezések célja a cserkészet tisztaságának biztosítása, a cserkészfogadalom megtartásának elősegítése, valamint ezek megsértése esetén a megfelelő intézkedések és büntetések alkalmazása.
  • A fegyelmi intézkedéseknek két formája van: a fegyelmi büntetés és a fegyelmi eljárás.
  • A fegyelmi büntetéseket az illetékes fegyelmi szerv határozat formájában adja ki az egyes vétségek elkövetéséről való értesüléskor. A fegyelmi büntetések lehetnek gyógyító, nevelő, jóvá tevő jellegűek, valamint óvintézkedések. Ez utóbbiak a vétség elkövetésének megelőzését szolgálják.
  • A fegyelmi eljárás megindítása akkor kezdeményezhető, ha a fegyelmi szerv megállapította, hogy sem testvéri figyelmeztetés, sem dorgálás, sem más módon nem lehet a kialakult helyzetet helyrehozni, az igazságosságot helyreállítani és a tettest megjavítani.
  • Senki sem tekinthető addig vétkesnek, amíg az illetékes fegyelmi hatóság azt jogerősen ki nem nyilvánítja.
  • A fegyelmi eljárás során biztosítani kell mindenkinek a védelemhez való jogot. Így az eljárás alá vont cserkész védelmére bárkit felkérhet, vele szabadon értekezhet.
2. A fegyelmi szervek és hatáskörük
2.1. Elsőfokú fegyelmi szervek
  • A cserkészcsapatok szintjén az elsőfokú fegyelmi szerv a csapatvezető, akinek kötelessége és joga minden olyan fegyelmi ügyben eljárni, amit a jelen szabályzat nem utal magasabb szerv elé.
  • A csapatvezető a fegyelmi hatásköre alá tartozó cserkészek fegyelmi ügyeit nyomban, szóban lefolytatott, rövid eljárás keretében intézi. Ajánlott, ha döntését írásba foglalja annak bizonyíthatósága miatt.
  • Szükség esetén a körzet Körzeti Fegyelmi Bizottságot hozhat létre. A Körzeti Fegyelmi Bizottság illetékességébe tartoznak a körzetben lévő csapatvezetők, öregcserkészek, a körzet csapataiban működő segédvezetők és vezetők.
  • A körzet elnöksége, etikai és fegyelmi bizottsága, a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben az EFB jár el.
2.2. Másodfokú fegyelmi szervek
  • A Csapatparancsnok által kiszabott fegyelmi büntetések esetén a Körzeti Fegyelmi Bizottsághoz lehet fellebbezni.
  • A Körzeti Fegyelmi Bizottság döntéseivel szemben az EFB-hez lehet fordulni.
  • Az EFB által megállapított fegyelmi határozatával szemben a Szövetség Közgyűléséhez lehet fordulni.
3. Az etikai és fegyelmi bizottság

Tagjai

  • Az EFB tagjai olyan feddhetetlen életű, aktív cserkészvezetők, akiket a Közgyűlés választ meg az alábbi feltételek figyelembevételével:
  • legyen 35. életévét betöltött aktív cserkészvezető, minimum 10 év aktív cserkészvezetői tapasztalat és minimum segédvezetői képesítés.
  • példa értékű élettel rendelkezzen, mind civil, mind egyházi téren
  • ne legyen érdekeltsége semmilyen szinten, és ne legyen tisztsége összeférhetetlen
  • Az EFB tagjait a Közgyűlés választja meg 4 éves ciklusokra a fenti feltételek figyelembevételével. A választás az elnökségi ciklusok közepén történik.

Működése és feladata

  • Az EFB szerepe elsősorban tükröt tartani a szövetségben cserkészmunkát végző vezetők és egységek (őrs, csapat, körzet, szövetség) felé arról, hogy milyen módon, hogyan végzik a munkájukat.
  • Az EFB véleményt nyilvánít: pozitív és elmarasztaló véleményt egyaránt, tehát dicsér, bátorít és kitüntet, ha kimagasló eredményt észlel, de dorgál, és elmarasztal amennyiben helytelennek talál valamit.
  • Az EFB első fokon a szövetség elnöksége és szövetségi megbízottak tagjaival szemben jár el, másodfokon a Körzeti Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntéseiben illetékes.
  • Az EFB látja el a Fegyelmi Bizottság feladatát az RMCSSZ Szervezeti és Működési Szabályzat 115-116.§. értelmében. Fegyelmi ügyek esetében levezeti és végig viszi a fegyelmi eljárást.
  • Az EFB tanácsadó testületként segíti az egységek munkáját, ennek érdekében 5 tagot és 1 póttagot választ magának. Ajánlás, hogy a tagok között szerepet kapjon mindkét nem és lehetőség szerint a fiatalabb generáció is képviseltesse magát.
  • Negyedévenként egyeztet az elnökséggel, és véleményezi a célkitűzéseket és terveket, illetve kiértékeli az addig elvégzett munkájukat.
  • A 7000 lej fölötti értéket érintő döntések esetén, amennyiben ezek nincsenek jóváhagyva a hatályos költségvetésben. Ezekről a döntésekről kötelező módon a legközelebbi Közgyűlésen beszámolnak és megtörténik a költségvetés kiigazítása.
  • A Szövetség előtt a közvádat a Szövetségi Ügyész képviseli, míg a Körzeti Fegyelmi bizottság előtt a Körzeti Ügyész képviseli, akiknek igazolt cserkészvezetőnek kell lenniük.
  • A fegyelmi szerv csak az illetékességi körén belül járhat el érvényesen.

Tagságának megszűnése

  • Az EFB tagjainak tagsága megszűnik a következő esetekben:
  • automatikusan, ha életállapota ellenkezik a z EB céljaival
  • önként, írásban történő lemondással
  • megfosztással: fegyelmi úton
  • ha bármilyen szinten érdekeltségbe kerül, illetve olyan megbízatást visel, mely összeférhetetlen ezzel a tagsággal
  • a mandátum lejártakor
  • közgyűlés többségi szavazatával
4. A fegyelmi rendelkezések alanya
  • A fegyelmi vétség alanya a Romániai Magyar Cserkészszövetség rendes tagja. A tiszteletbeli és pártoló tagokra nem vonatkoznak e jelen szabályzat rendelkezései.
  • A csapatparancsnok fegyelmi hatásköre a csapatában lévő őrsvezetőkre és cserkészekre terjed ki. A 15. életévüket be nem töltött cserkészek, mint vétőképtelenek, csak nevelési intézkedésekkel és módszerekkel fegyelmezhetők, ami nem zárja ki a nem alkalmazkodó és nem alkalmas cserkészek kizárását. Ez azonban nem tekinthető fegyelmi kizárásnak.
5. A fegyelmi vétségek
  • Cserkész fegyelmi vétségnek minősül:
  • Az RMCSSZ szabályzataiban foglalt rendelkezések súlyos és szándékos megszegése.
  • A cserkészfogadalommal és a cserkésztörvényekkel ellentétes magatartás.
  • A magyar cserkészet jó hírnevének, tekintélyének rombolása.
  • A cserkészszervek nyilvánosságra hozott döntéseinek, határozatainak be nem tartása.
  • Mindaz, amit a vétséget elkövető egyházi és civil törvénykönyv is büntetendő cselekménynek nevez meg.
  • Egyéb, a cserkészies magatartással ellentétes bármilyen tett vagy mulasztás.
6. A fegyelmi büntetések és alkalmazásuk
  • A fegyelmi szervek az elkövetés súlya szerint az alábbi büntető határozatokat hozhatják:
  • figyelmeztetés
  • megintés/megrovás
  • egy tisztség betöltésétől, megbízatástól, cserkészmunka végzésétől, illetve a jogok gyakorlásától meghatározott időre való eltiltás,
  • a megbízatástól, tisztségtől való megfosztás
  • meghatározott időre, de legfeljebb egy évre való kizárás a csapatból.
  • végleges kizárás a csapatból,
  • meghatározott időre, de legfeljebb ez évre való kizárás a Szövetség összes csapatából,
  • Végleges kizárás a Romániai Magyar Cserkész Szövetségesből.
  • A csapatparancsnokok a fenti büntetéseket a 10.. és 11. §. pontok kivételével alkalmazhatják. Nem szabhatják ki a 8. §. Pont szerinti büntetéseket sem olyan cserkészképesítések esetén, amelyeket a Szövetség igazolt. A 7. §. és 9. §. pontok szerinti büntetések esetén tegyenek jelentést a Szövetség Elnökének.
  • Fegyelmi büntetést kiróni, fegyelmi eljárást indítani nem szabad, és a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, ha:
  • Az elkövető meghalt, vagy kilépett az RMCSSZ-ből,
  • A fegyelmi vétsége elkövetésétől számítva 5 esztendő eltelt,
  • A nyilvánosságra került fegyelmi vétséggel kapcsolatban a sértett 1 esztendőn belül fegyelmi eljárás megindítását nem kezdeményezte
  • A jogerős döntés megszületése előtt a vád képviselője a vádat ejtette.
7. A fegyelmi eljárások
  • Fegyelmi eljárást csak súlyos és indokolt esetben kell kezdeményezni, amikor más büntető rendelkezés eredménytelen.
  • A fegyelmi eljárás a sértett fél, vagy az ügyész keresetlevele alapján kezdődik, melyben megjelöli a tényállást, az elkövető személyt, az alátámasztó bizonyítékokat, a tanúk nevét és címét.
  • A fegyelmi szerv elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a benyújtott kereset tartalma elégtelen az eljárás megkezdéséhez, szólítsa fel a vád képviselőjét hiánypótlásra megfelelő határidő kitűzésével.
  • A fegyelmi szerv akár hivatalból, akár kérelemre köteles az eljárás bármely szakaszában megvizsgálni, hogy a feltételezett fegyelmi vétségből eredő erkölcsi és anyagi károk enyhítése céljából előzetesen indokolt-e más büntetések kiszabása a jogerős döntés meghozataláig.
  • A fegyelmi tárgyalást az eljárás méltóságát biztosító helyen kell megtartani, ahol biztosított a vád, a védelem és a döntéshozó szerv munkájának zavartalansága. Tárgyalást elhalasztani csak szükség esetén és legfeljebb 15 napra lehetséges. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • A fegyelmi tárgyalásra szükséges az érintettek szabályszerű megidézése, nevezetesen a vádló (sértett) fél, a vádlott, a tanúk, a védelem. Indokolt távolmaradás esetén a fegyelmi szerv új tárgyalási időpontot tűz ki az idézés szabályainak megtartásával.
  • A jelenlét ellenőrzése után a vád, a védelem és az ítélkezés funkcióit ellátó személyeken kívül a tárgyalótermet a megidézettek elhagyják. A teremben a fegyelmi ügyek bizalmasságának biztosítása érdekében hallgatóságként senki sem tartózkodhat.
  • A tárgyalás a vádló (sértett, a felperes) fél indítványának előadásával kezdődik, majd az eljárás alá vont (alperes) terjeszti elő kifogásait.
  • A tárgyaláson először a vád, majd a védelem ismerteti bizonyítékait. A tanúkat egyesével, egymástól elkülönítve kell kihallgatni.
  • A tárgyalás befejezését megelőzően a vád, majd a védelem, végezetül – a szó utolsó jogán – maga az alperes mondhatja el záróbeszédét. Ezt követően a fegyelmi szerv elnöke a tárgyalást bezárja.
  • A tárgyalás bezárása után a fegyelmi szerv visszavonul tanácskozásra, ahol zárt ülésen, egyszerű szótöbbséggel hozza meg fegyelmi határozatát. Először a legfiatalabb, majd az idősebbik tag, végezetül az elnök adja le szavazatát.
  • A meghozott fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, majd meg kell indokolni. A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni, majd a feleknek elküldeni.
  • A fegyelmi határozat értesülésétől számított 15 napon belül a felek fellebbezhetnek a másodfokú szervhez.
  • A másodfokú fegyelmi szerv 30 napon belül köteles megvizsgálni az eljárás anyagát, majd kitűzve a tárgyalási időpontot megidézi a szükséges személyeket. A tárgyalás menete megegyezik az elsőfokú eljárás menetével.
  • A másodfokú fegyelmi szerv vagy helybenhagyja az elsőfokú szerv határozatát, vagy megváltoztatja azt, és elküldi 8 napon belül az elsőfokú fegyelmi szervnek. Ez a határozat jogerős, további fellebbezésnek helye nincs.
  • A jogerős fegyelmi határozat végrehajtása az elsőfokú fegyelmi szerv elnökének hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú fegyelmi szerv köteles gondoskodni a határozat kihirdetéséről, ugyanakkor értesíti az illetékes cserkész-szerveket a fegyelmi határozat betartásához szükséges intézkedések megtételéhez.
  • A fegyelmi szervek kötelesek az elmarasztaló jogerős fegyelmi határozat egy példányát a fegyelmi nyilvántartást vezető titkárnak 15 napon belül megküldeni.

Jelen szabályzatot a Közgyűlés 2019. október 12. napján előterjesztette, majd a közgyűlés 21 igen, 1 nem, 0 tartózkodással elfogadta.